Bemutatkozik negyven alkotó

Müvészeti kiállítás Mosonmagyaróváron

A szándék dícsérendö. A mosonmagyaróvári müvelödési központ dolgozói nem kevesebb, mint negyven alkotó munkáiból rendeztek kiállítást a kenyérünnepen" átadott új intézményben. A szándék érthetö is, hiszen a remek kiállítóhelyiségekkel rendelkezö épület e célra készült galériáit illö volt megtölteni alkotásokkal, végtére is nem fogadhatták üres falak a megnyitóünnepség töpbb ezernyi résztvevöjét. Dícsérendö az a szándék is, hogy épp a Lajta-parti városban és annak környékén tevékenykedö alkotóknak kínáltak bemutatkozási lehetöséget. Ök aztán tehetségükhöz mérten le is tették névjegyüket, ezáltal a képzömüvészet és a népi díszítömüvészet széles slálája tárul a látogató elé. Festmények, grafikák, linómetszetek, fémplasztikák, textíliák, fafaragások, hímzések, szövések, kerámiák, fotók sokasága jelzi: a tájék amatör müvészei nem tétlenkednek.

Negyven alkotó. Elsö hallásra soknak tünik, ám végigbolyongva a tárlatkavalkádon szembe ötlik: némely müvészeti ág méltatlanul kevés alkotással képviselteti magát. De erröl késöbb. Elsöként essék szó a leglátványosabb "résztárlatról", ahol fafaragások, kerámiák, textíliák hímzések és szövések állják a kíváncsi tekintetet. A népmüvészet ifjú mesterei - Zemplenczky Gyula és Hopp Erzsébet - alkotásai társaságában méltán arat sikert Molnár Ágoston több remeke. Díszes fadobozai, míves-motívumos kulacsai vagy faragott bölcsöje nélkül szegényebb lenne a kiállitás. Tehetségre következtethet a látogató Garbacz András faragott szobrait nézvén (Borkínáló, Magvetö, Aratócsalád), mindezekre "rímel" Zsolnainé Giczi Gabriella kerámikus csodálatos aratókorsója.

Az elöbbiekkel ellentétben a képzömüvészeti alkotások tárlata már kevésbé egységes. Falra kerültek tehetségröl árulkodó festmények és grafikák, ugyanakkor láthatók gondolatot alig hordozó, gyenge színvonalú alkotások is. Ez persze nem róható a rendezök számlájára, egyszerüen ez van! Úgy érzem, nem mond ellent az elözönek, ha leírom: mivel a tárlatrendezés vezérfonala a tájegységen alkotók munkáinak közszemlére tétele, kár lett volna kihagyni azokét, akik ma még kevés élménnyel képesek megajándékozni a látogatót. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ilyen közös kiállításon csupán néhány müvel vehet részt az alkotó, s egy-egy amatörmüvészröl a csekély számú festmény vagy grafika láttán messzemenö ítéletet alkotni képtelenség és felelötlenség is egyben.

A látogató persze ítélkezik: egyik-másik képtöl hamarabb odébbáll, némelyeknél hosszasan elidöz. èrdemes álldogálni és gyönyörködni Karczaginé László Enikö tusrajzainál (Kerítésnél, Falusiak, Szanatórium lakói) és az Udvar címü akvarelljénél. Kurucz Béla egyetlen olajfestményével (Borongós táj) a korábbi tárlatokon megcsodált "jó formáját hozta", bizonnyal sokan most fedezik fel maguknak öt. Ugyancsak új olajfestményekkel mutatkozik be Matusz Péter (A csiga asszimilálódása). Ö már a Hansági Múzeum-beli önálló tárlatán is bebizonyította egyéni érett "hangját".

Egyéni hang Sándor Beáé is (Veled vagyok a sárga házban), elsö pillantásra úgy tünik, mintha kilopták volna az oljafestményt a keretböl, s tán épp ez tartja fogva a nézöt, aki csakhamar úgy érzi, maga is bent van a sárgaházban.

Bizakodásra ad okot Bujtásné Völgyesi Lívia vegyes technikával készült Pincelakás címü alkotása is. A képzömüvészeti tárlat alkotásai közül groteszkségével és döbbenetes színhatásával tünik ki - s válik a legérettebb alkotássá - Karczagi Endre két akvarellje (Tapsolók, Üldögélö). Mayer Zoltán linómetszete (Évszakok) e technikai remeke, kár hogy több nem került töle a falra. Több alkotással mutatkozik be Varga György, fémplasztikái és rézdomborításai méltán aratnak sikert, akárcsak Felsmann Tibor szép textíliái (Ikarusz, Átváltozások).

Az új müvelödési központ elsö tárlatán fotóival van jelen Babos Lajos és Lakatos István. A sarokba szorított hét fotó, mint a "mostohagyerekek" úgy képviselik e müvészeti ágat. Ha valóban csak ennyi fotó érett meg a közszemlére tételre, érdemes lett volna várni egy teljesebb anyag összegyültére. A gazdagabb fotóanyag késöbb megérne egy önálló kiállítást.

Hámor Vilmos